Rólam

A gasztronómia iránti szerelmem körülbelül 5 éve kezdődött. Már azelőtt is rendszeresen főztem és sürögtem a konyhában, de amolyan „megszokott” ételeket készítettem. Ezeket is csak úgy ráplöttyintve a tányérra, jó lesz az úgy mottóval. De amikor a férjemmel elköltöztünk saját albérletbe akkor viszont valami megváltozott bennem. Lehet, hogy a tudatalatti háziasszony bújt elő belőlem, nem tudom, de egyre szebbet és jobbat szerettem volna alkotni.

A barátaim és a családom tudja, ha hozzám jönnek, akkor biztosan üres hassal kell jönniük, mert meglepem őket néhány finom falattal.  Egyszerűen örömömet lelem abban, ha valakinek ízlik az étel, amit készítettem, és jóízűen befalja az utolsó morzsáig. Persze a kritikát is jól viselem és megfogadom, hiszen nem sikerülhet minden tökéletesen.

Szeretek bonyolultabb és összetettebb ételeket készíteni, ha van rá időm. De az egyszerű gyors receptek sem állnak távol tőlem, főként egy-egy rohanós hétköznapon. Imádom a friss helyi hozzávalókat. A piac hangulatát és annak sajátos illatát, ami belengi az egész helyet. Gyakran van, hogy elcsábulok egy jó kis sajtos tejfölös lángosra vagy sült hekkre, de úgy gondolom nincs piac ezek nélkül. Nem feltétlenül a tökéletes megjelenésű zöldségeket és gyümölcsöket keresem a piaci túráim alatt. Ha elfogadtok egy jó tanácsot szerintem a picit csúnyább kicsit görbe-gurbább mindig finomabba. Nem hiába az ősmagyar mondás ronda, de finom.

De miről is szól a blogom tulajdonképpen?

Nem egy tipikus gasztroblogról van szó. Több fő témát szeretnék veletek megosztani. De mindegyik kötődik valamilyen formában a gasztronómiához.

Egy kis faluban cseperedtem fel. Hőn szeretett folyónk a Tisza vize majd, hogy nem a küszöbünket mosta. Így mondanom sem kell a horgászat és a halak nagyon közel állnak hozzám. Máig gyönyörű emlékeim vannak a Tiszai holtágon eltöltött horgászidőkről. Talán 9-10 éves lehettem mikor először rávettem a bátyámat, hogy ugyan én is had mehessek el horgászni vele, ígérem csendben leszek. A szavamat betartottam és így ez egy rituálé lett nálunk. A horgászszezon legtöbb napját kihasználtuk és a vízparton múlattuk az időt. Soha nem mentünk haza hal nélkül. Valamit mindig sikerült kihorgászni. Az én kedvenceim a kisebb keszegek és kárászok voltak. Nem is igazán értettem, hogy a mellettünk horgászó bácsi miért dobta vissza őket. Hazaérve a nagy fogással felpucoltuk a halakat. Majd pedig kérésünkre édesanyánk szinte minden alkalommal paprikás lisztben roppanósra sütötte nekünk azokat. Máig úgy gondolom, hogy vetekszik ez az elkészítési mód bármilyen elegáns és úrias feldolgozással. Szóval a horgászat az én nagy hobbim a főzés mellett.

Ezt azért meséltem el nektek, mert a blogomban lesz szó a halakról és azok elkészítéséről megtisztításáról. Szeretném boncolgatni a témát, hogy a magyar emberek miért nem esznek elég halat. És persze jövök sok halas recepttel is, hisz alapvetően ez egy gasztroblog.

Másik hobbim, amit a férjem szerettetett meg velem az a kertészet és azon belül is a fűszernövények. Ugyan jelenleg egy társasházi lakásban élünk, de óriási fűszernövény gyűjteményünk van. Így tudok majd tanácsot adni a balkonban és cserépben nevelt növények termesztéséről és gondozásáról is. No meg persze azok felhasználásáról az ételekben. A friss fűszernövényeknek nagyon sok pozitív hatása van az emberi szervezetre ezekről is írok nektek.

Összefoglalva tehát jó helyen jársz, ha a főzésről, sütésről, friss alapanyagokról, halakról és fűszernövényekről szeretnél többet tudni. Vagy csak új ötleteket praktikákat keresel a konyhádba. Egyre bővülő videó és cikk tárházzal várlak benneteket. Tippeket adok, hogyan nyűgözzük le a férjünket/pasinkat egy-egy finom falattal, vagy egy romantikus vacsorával.  Lesznek csajos és pasis témák is egyaránt. Egy szó, mint száz szeretettel várlak benneteket az oldalamon. Iratkozzatok fel, hogy le ne maradjatok valami számotokra érdekes témáról, vagy egy ínycsiklandozó receptről.